A földhasználat szó köznapi értelemben számos jelentéssel bírhat. Természetesen a jog igyekszik kerülni az olyan helyzeteket, amikor egy kifejezés alatt nem pontosan egy jogintézményről van szó (vö. normavilágosság alkotmányos követelménye). Nincs ez másként a földhasználati joggal sem. Lássuk tehát, mit takar a földhasználati jog kifejezés.
Ha leánykori nevén mutatnám be a fölhasználati jogot akkor talán hamarabb ismerős lesz: földhasználati jog, született osztott (föld)tulajdon.
Egy régi jogelvet jelenít meg a Ptk. 5:18. § (1) bekezdése, amely szerint: „Az épület tulajdonjoga – ha az épület és a föld tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg – a földtulajdonost illeti meg.” (Azok kedvéért, akik szeretik a latin kifejezéseket, az aedificium solo cedit elvről van szó.)