Amit az előzetes végrehajthatóságról tudni érdemes
Az előzetes végrehajthatóság jogi fogalma talán bonyolultnak tűnik, de valójában egyszerű kérdést válaszol meg: mikor lehet egy ítéletet azonnal végrehajtani, még akkor is, ha az nem vált jogerőssé? Ebben a cikkben közérthetően bemutatjuk az előzetes végrehajthatóság alapjait, hogy bárki könnyen eligazodhasson a témában. Mit jelent az előzetes végrehajthatóság? Az előzetes végrehajthatóság azt jelenti, hogy a
TovábbA tartozások elszámolása
Jelen írásunkban azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy miként kell/lehet elszámolni a kötelezett (adós) részteljesítését, másképpen fogalmazva: hogyan kell elszámolni, ha a több követelésünknek csak egy részét fizeti meg a kötelezett (adós). Mit értünk részteljesítés alatt? Ha a pénztartozás teljesítéseként a kötelezett által megfizetett összeg az egész követelés (tartozás) kiegyenlítésére nem elegendő. Miért fontos téma ez? Nagyon sok szempontból; főleg
TovábbA jogi fikciókról általában és konkrétan
Jelen írásunkban a jogi fikció fogalmával foglalkozunk és egy-két konkrét példán keresztül szemléltetjük a gyakorlati alkalmazását. Mit értünk jogi fikció alatt? A fogalom pontos definícióját nem jogszabályok rögzítik, hanem a jogirodalom. Az általánosan elfogadott definíció szerint: „Fikcióról akkor beszélünk, ha a jogalkalmazás során törvény (valamely jogi norma) alapján egy bizonyosan valótlan tényállást kell valósnak elfogadni.
TovábbMit jelent az, hogy „földhasználati jogosultság”?
Jelen írásunkban a földhasználati jogosultságról írunk. Felhívjuk a kedves olvasó figyelmét, hogy korábbi cikkünkben a földhasználati jogról írtunk, amely a Ptk. szerinti jogintézmény. Jelen cikkünk témája a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földtörvény) szerinti földhasználati jogosultság és nem a Ptk. szerinti jog. Az alapkiinduló pont, hogy vagy a
TovábbLehetőségek a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére
Jelen cikkünkben két, egymás mellett álló lehetőséget ismertetünk a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk az egyik szabályait – nevezzük „A” lehetőségnek. E helyen korábbi írásunknak csak a leglényegesebb megállapításait idézzük. A másik, „B” lehetőség szabályainak részletes ismertetésétől is eltekintünk, mivel jelen cikk célja a két lehetőség rövid összehasonlítása. „A” lehetőség
TovábbTársasházi közgyűlés tulajdonosok általi összehívása
Köztudomású tény, hogy a társasházakkal kapcsolatos ügyek szereplői között nem ritkaság a konfliktus. Ez némiképp a jogviszonyok természetéből is fakad. Jelen cikkünkben azt az esetet vesszük górcső alá, amikor a közös képviselő és a tulajdonosok között van vitás helyzet, és különösen azt taglaljuk, miképpen lehet a társasház közgyűlését összehívni, akár a közös képviselő leváltása tárgyában
TovábbAz előzetes változásbejegyzésről
Jelen cikkünkben azt járjuk körül, hogy lehetőség van-e egy jövőbeli cégjegyzéki változást előre bejegyezni a cégnyilvántartásba.
TovábbAz osztályos egyezség
Jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy az örökösök felülírhatják-e az örökhagyó végakaratát vagy a törvényes öröklés rendjét.
TovábbMegszüntethető-e a szerződésmódosítás egyoldalúan?
Jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy egyoldalú jognyilatkozattal meg lehet-e szüntetni a szerződésmódosítást úgy, hogy az az alapszerződésünket ne érintse.
TovábbMit jelent a földhasználati jog?
A földhasználat szó köznapi értelemben számos jelentéssel bírhat. Természetesen a jog igyekszik kerülni az olyan helyzeteket, amikor egy kifejezés alatt nem pontosan egy jogintézményről van szó (vö. normavilágosság alkotmányos követelménye). Nincs ez másként a földhasználati joggal sem. Lássuk tehát, mit takar a földhasználati jog kifejezés.
Tovább