Jelen írásunkban azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy miként kell/lehet elszámolni a kötelezett (adós) részteljesítését, másképpen fogalmazva: hogyan kell elszámolni, ha a több követelésünknek csak egy részét fizeti meg a kötelezett (adós).
Mit értünk részteljesítés alatt? Ha a pénztartozás teljesítéseként a kötelezett által megfizetett összeg az egész követelés (tartozás) kiegyenlítésére nem elegendő.
Miért fontos téma ez? Nagyon sok szempontból; főleg a gazdasági forgalommal összefüggésben kötelező könyvelés és adózás szempontjából. Mire kell elkönyvelni a beérkezett részteljesítés összegét, a befolyás alapú adózás (pénzforgalmi áfa) esetén mikor válik esedékessé és mekkora összegű közteher befizetése.
Hogyan kell elszámolni a részteljesítést?
Többlépcsős a válaszunk, azaz ha az adott pont szerint nincs válasz, akkor ugrunk a következő pontra és így tovább, míg nem előbb-utóbb lesz egy válaszunk.
1.A szerződés szerinti rendben
Amennyiben a felek a szerződésükben külön gondolnak arra az esetre is, hogy lejárt esedékességű tartozásokat milyen rendben számolják el egymás között, akkor a (nagyon előrelátó) felek által meghatározott rend az irányadó. Például mondhatják azt is, hogy a részteljesítés időpontjához legközelebb eső esedékességű követelésre számolják el (így a korábbi tartozások kamatai tovább ketyegnek).
2.A kötelezett rendelkezése alapján
Ha a kötelezettet a jogosulttal szemben több egynemű szolgáltatás terheli, és a felajánlott teljesítés nem fedezi valamennyi tartozását, a kötelezett a teljesítés időpontjában megjelölheti, hogy mely tartozására kívánja azt elszámolni [Ptk. 6:41. § (1) bekezdése]. Tipikus példa erre a rendelkezésre a közlemény rovatban az adott számla számának feltüntetése.
3.A jogosult választása szerint
A kötelezettel szembeni másik fél (tehát a jogosult) eldönteni, hogy az esedékes és nem vitás tartozások közül a teljesítést melyik tartozásra számolja el. [Ptk. 6:41. § (1) bekezdése]