Mit tehetünk, ha megszűnt céget akarunk töröltetni az ingatlan-nyilvántartásból?
Ritkán ugyan, de előfordul, hogy egy gazdasági társaság úgy szűnik meg jogutód nélkül, hogy közhiteles hatósági nyilvántartásban (pl. ingatlan-nyilvántartásban) még fel van tüntetve mint adott jog (pl. jelzálogjog vagy tulajdonjog) jogosultja.
TovábbA keresetváltoztatás lehetőségei a perfelvétel lezárását követően
Ügyfeleink, mielőtt polgári peres eljárás megindítását fontolgatják, gyakran és félve kérdezik: „Ügyvéd úr, meddig fog ez a per tartani?”
TovábbCégalapítás 100%-ban online
A teljesen online cégalapítás lehetőségének megteremtését az Európai Unió írta elő a tagállamok részére az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. június 20-i 2019/1151 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Digitális Irányelv) elfogadásával. Az új szabályozást 2022. augusztus 1-től a Cégtörvény [2006. évi V. törvény]
TovábbTeljesítési segéd
Főszabály szerint a szerződést megkötő felek a saját kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését vehetik igénybe. Legegyszerűbben úgy is fogalmazhatunk, hogy a felek jogosultak alvállalkozó igénybevételére. Ezt a főszabályt a felek általánosan is kizárhatják a szerződésükben, de megállapodhatnak úgy is, hogy a szerződést kifejezetten a szerződő fél (vagy egy meghatározott személy) személyesen teljesítse. „[…]
TovábbÚj lakások kötelező jótállása
Ha jótállásról avagy köznapibb nevén garanciáról olvasunk, először inkább gondolunk valamilyen elektronikai eszközre, autóra, mint épületekre. Pedig önálló kormányrendelet vonatkozik a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásra [181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet]. Jelen cikkünkben röviden a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállás szabályait ismertetjük. I. Mit jelent a garancia (jótállás)? A válaszhoz először definiálni kell a hibás teljesítés és
TovábbOsztalékeltérítés
Sok korlátolt felelősségű társaság tartotta meg 2022 májusában taggyűlését, amelyen döntést hozhattak – nyereséges működés esetében – a tulajdonosokat megillető osztalékról is. Jelen cikkünkben az osztalékeltérítés fogalmát járjuk körbe. 1. Mi az az osztalék? Definíció szerint osztalék alatt a tagot megillető, a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani
TovábbMódosul a szerződésünk egyik legfontosabb eleme, de nem szerződésmódosítás. Mi az?
Egy eddig kevésbé ismert, ugyanakkor rendkívül fontos jogintézményre szeretnénk felhívni kedves olvasóink figyelmét: a szerződésátruházás jogintézményére. Miről is szól ez a jogintézmény? A Ptk. 6:208. §-a szabályai alapján egy háromoldalú megállapodással „a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének
TovábbParlament előtt a váltott gyermekelhelyezés elrendelését könnyítő törvényjavaslat
Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter benyújtotta az „Egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatát (Javaslat) az Országgyűlésnek. A Javaslat többek között módosítaná a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó rendelkezéseit is.
TovábbHogyan lehet zöld egy közbeszerzés?
A Közbeszerzési Hatóság 2021. szeptember 1-jei hatállyal közreadta az ún. Zöld Kódexét, amelyet az első mérföldkőnek tekint a 2021 áprilisában meghirdetett Fenntartható Magyarországért Programja kapcsán. De lássuk, miről is szól a Zöld Kódex. I. Előzmények A fenntarthatósági célok elérése érdekében a Közbeszerzési Hatóság létrehozta a Fenntarthatósági Munkacsoportját, melyekbe olyan szereplőket hívott – többek között – maga mellé a legnagyobb hazai ajánlatkérők mellett,
TovábbLehetek-e ügyvezető, ha korábbi cégemnek adótartozása van?
Nincsen törvényi összeférhetetlenségi akadály, mégsem lehet valaki egy cég vezetője vagy a szavazatok többségével rendelkező tulajdonosa? Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a gyakorlatban mikor fordulhat elő ilyen eset, avagy a NAV közbelépése miképpen járhat ilyen eredménnyel. Bevezetés Széles körben ismert, hogy a Polgári Törvénykönyv (3:22. §) és a Cégtörvény (9/B. §) is tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek meghatározzák a vezető tisztségviselőkkel
Tovább