Főszabály szerint a szerződést megkötő felek a saját kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését vehetik igénybe. Legegyszerűbben úgy is fogalmazhatunk, hogy a felek jogosultak alvállalkozó igénybevételére.
Ezt a főszabályt a felek általánosan is kizárhatják a szerződésükben, de megállapodhatnak úgy is, hogy a szerződést kifejezetten a szerződő fél (vagy egy meghatározott személy) személyesen teljesítse. „[…] úgy tűnik a (2) bekezdés rendelkezéseiből, hogy nemcsak kifejezett megállapodás esetén, hanem jogszabály ilyen tartalmú rendelkezése mellett, illetve akkor sem lehet közreműködőt igénybe venni, ha a szolgáltatás jellegéből ez következik” [új Ptk. Kommentár a gyakorlat számára, HVG ORAC]. Például egy ügyvédi irodával kötött szerződés esetében megállapodhatunk úgy is, hogy kifejezetten az irodavezető ügyvédnek kell részt vennie a szerződés teljesítésében.
Fontos szabály, hogy ha a jogosultnak károsodástól való megóvása érdekében szükséges, a kötelezett más személy közreműködését akkor is igénybe veheti, ha a szolgáltatás jellege, jogszabály rendelkezése vagy a felek megállapodása szerint egyébként személyesen köteles eljárni.
Természetesen nem csak vállalkozási szerződéseknél beszélhetünk teljesítési segédekről („alvállalkozókról”). Például egy kölcsönnel finanszírozott ingatlan adásvételi szerződés esetében a vevő teljesítési segédjének minősül a finanszírozást nyújtó bank is. Másik egyszerű példa: amennyiben a pizzafutár nem az adott étterem alkalmazásában áll, hanem az étterem megbízási szerződést kötött vele, úgy a pizzafutár is teljesítési segédnek minősül.